Szent Imre Templom

 

1929. december 17-ei keltezéssel küldtek az alagi hívek és lelkipásztoruk, Csík József levelet a váci püspöknek, amiben azt kérik, hogy "a hívek lelki szükségletének jobb ellátására, valamint kulturális és hazafias szempontokból" önálló egyházközséggé váljanak, s templom, valamint plébánia ház építésére engedélyt kapjanak.

1930. február 19-én érkezett meg a főpásztor jóváhagyása. Május 13-án megalakult az első önálló képviselőtestületi tanács és a templomépítő bizottság. Megkezdődik az adományok felajánlása is a létesülendő templom számára. Gutai János, Hitch György, Kaposi József, Kleiszner Rezső, Pretzner  Imre, Petanovits József, Szigeti Nándor, Szahlender Béla és Csík József az első adományozók, fejenként 500 és 3200 pengő közötti összeggel.

Alag lakossága az 1930 decemberi kimutatás szerint a következő összetételű volt: 2329 római katolikus, 26 görög katolikus, 33 görög keleti, 449 evangélikus, 150 református, 22 izraelita, 4 anglikán, 1 unitárius, 1 baptista, összesen: 3015 lélek.
1931. május 5-én a templom építéséhez szükséges 1373 négyszögöl kiterjedésű telket a község központjában 12.830 pengőért megvásárolták.

1932-ben folytatódott az adományok gyűjtése. Alag község elöljárósága 4.000 pengőt adományozott. Az úgynevezett "népünnepély" 1200 pengővel járult hozzá az építkezés megindításához. (Az éves egyházi hozzájárulás -- egyházi adók -- összege 7672 pengő volt.) Hangversenyeket is rendeztek. Az építkezés tervei közepette sem hanyagolták el a szegényeket. megalakult a karitász csoport, 173 családot mintegy 3.000 pengő értékben tartós élelmiszerrel, pénzadományokkal babaruhákkal, karácsonyi csomagokkal láttak el. Gróf Pejacsevich Albertné 165 lovászgyermek számára 4.000 pengő értékben ruhát osztott ki.

Az építendő templom neve 1931-ben magától adódott: Szent Imre halálának 900. évfordulója volt. (A templomot egyébként hazánk első Levente.templomának szánták, "izzig-vérig" magyarnak.)

1935. szeptember 1-jén Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint, 60.000 pengő költségvetéssel megindult a templomépítés. A tervező a XII. század stílusában, neoromán külsőt és ókeresztény bazilika belső tervezett. A kivitelező vitéz Kapuvár Gusztáv építész mérnök lett. A templom hossza: 37 és fél méter, szélessége: 11,40 méter, belső magassága: 8 méter. Az építéshez szüksége terméskövet Üröm községből szállították. A Magyar Lovaregylet 250 köbméter dunai kavicsot adott és az építés területére bevezetett vizet biztosította.

Az alapkőletétel 1935. november 17-én történt Hanauer Á. István megyéspüspök jelenlétében.

Részlet az alapító levélből:
"Mikor alapító okmányunkat az alapkőben elhelyezzük, kérjük az egek urát: árassza el szent kegyelmével munkánkat. Óvja meg templomunkat minden veszélytől, hogy szerencsésen befejezve sokáig a lelkek javára fennálljon. Áldja, jutalmazza meg mindazokat, akik felépítését elősegítették. Mindazokat, akik e templom falai között hozzá fohászkodnak és szenvedésükben gyógyulást, fájdalmukban enyhülést keresnek. Áldja meg a frigyet, amit e templomban kötnek. Áldja meg községünk lakóit, s adjon örök nyugodalmat, dicsőséges feltámadást az Isten irgalmában elhunytaknak."

1936. május 18-án a Pénzügyminisztérium jótékony célú tárgysorsjáték rendezését engedélyezi. Ebből egy év alatt 13.237 pengő folyt be. A templomtorony fedéséhez a híres mázas cserepet a pécsi Zsolnai-gyár tulajdonosa ajándákba adja. A tárgysorsjáték a következő évben, 1938-ban 22.610 pengőt hoz a templom építésére.

Az eukarisztikus kongresszus évében, 1938. május 22-én szentelik fel a három harangot. A 404 kg-os Szent Imre, a 1035 kg-os Szűz Mária és a 185 kg-os "d" vagy "lélekharangot".
December 19-én volt az első szentmise a templomban. A fakazettás mennyezet ugyan még nem készült el, de a püspök engedélyt adott, hogy már a felszentelés előtt is használni lehet a templomot.

1940. október 18-án özv. Spáring Jánosné a Szent Imre tér 4. sz. alatti házát és 516 négyszögöl telkét az alagi Szent Imre egyházközségnek ajándékozta.

1940. december 15-én hangverseny keretében szentelik fel és adják át a templom orgonáját, aminek 17.000 pengős költségéhez özv. Szlatényi Béláné, született Gidófalvi Vitályos Gida úrnő 12.000 pengővel járult hozzá.

Az orgona 18 regiszteres, 3 manuálos. Geyer József tervezte és Rieger Ottó orgonagyára készítette.

A megyéspüspök hozzájárul ahhoz, hogy Szlatényi Béla és Szlatényi Béláné a templom alatt sírhelyet kapjon, s lelkük üdvéért minden év január 22-én és március 29-én alapítványi szentmisét mondjanak.

1943. június 23-án az új megyéspüspök, Dr. Péteri József meglátogatja az egyházközséget. A templom építését kezdetben lelkesen irányító, szervező Haynal Jenő és Kleiszner Rudolf már az örök hazába költözött, helyüket Fichtner Károly és Závodszky Géza vették át. Leszkovszky György művésztanár irányításával folyamatosan készül az ókeresztény bazilikák stílusát követő fakazettás mennyezet.
A háborúban több találat érte a templomot. Valamennyi ablak kitört, megrongálódott a sekrestye tetőzete és az egyik kistorony, beszakadt az oldalfal, a templomfedél a légnyomástól komolyan sérült, használhatatlanná vált az orgona is. Csík József plébános a háború befejeztével azonnal hozzálátott a helyreállítási munkák szervezéséhez.

1945. október 16-án hatvan prépostplébánossá nevezte ki Csík József plébánost Péteri József püspök. Alagra Dr. Szauder (Vass) Gyula kapott kinevezést.

1947-ben Günther András, helybéli süketnéma műasztalos elkészítette a sekrestye bútorzatát.

1951-ben elkészül a fakazettás mennyezet kijavítása. Dr. Vass Gyula plébános elkezdte a kőből készült főoltár kararai márvánnyal történő burkolását. Ezt a munkát egy idős olasz mester, Del Medico Albaerico végezte. Hattyúdala lett a munka, mert befejeztével elhunyt. 1952-ben ünnepélyesen felszentelik. A Historia domus nem említi, miért maradt el magának az oltárlapnak a burkolása. Ugyanebben az évben elkészült a szószék Günther mester közreműködésével.

1955. szeptember 1-jén Dr. Tamás Győző veszi át az alagi plébánia irányítását és a hívek lelki gondozását. Az 1952. december 8-án történt robbanás óriási kárt okozott a plébánia és a Szent János kápolna épületében. Az új plébános elvégezte a helyreállítást.

1965. november 7-én felszentelték a Szent Imre templom új szembemiséző oltárát és benedikálták a templomot. Gyakorlatilag most történt meg a templom felszentelése.

1973-ban a templom területét lezáró élő sövényt épített kerítés váltotta fel, jórészt Varga Attila, Lakatos Lajos és Boros István munkájának köszönhetően, de rajtuk kívül még 15-20 hívő segített rendszeresen a munkálatokban.
1977-ben festették ki utoljára a templomot, mintegy harminc hívő segédkezett a munkálatokat vezető Sáreczky Ferencnek és Szabó Istvánnak.

1978-ban eladták a Spáring házat és telket, ami ajándékozás folytán 1940-től egyházközségi tulajdon volt.

ÁTMENETI ÉVEK 1993 ÉS 1999 KÖZÖTT

1993-tól, Dr. Tamás Győző halálától nem volt saját lelkipásztora a Szent Imre egyházközségnek. Az átmeneti öt év alatt a dunakeszi Szent Mihály plébániáról Kurdics József és Dr. Brusznyai József látták el az alagi lelkipásztori teendőket.

1998. november 19-én Keszthelyi Ferenc megyéspüspök Szabó Józsefet plébániai kormányzónak nevezte ki Dunakeszi-Alagra.